Egy panaszmentes nap

„Bal sors, akit régen tép…” hangzik nemzeti himnuszunk.

Nemzeti himnuszhoz kellő nemzeti szokás társul: a panaszkodás.
Ebbe bele tartozik a kesergés, a jajgatás, a sopánkodás, a nyavajgás és a siránkozás. Ezek alapján vajon milyen lesz a magyar ember mentális egészsége? Milyen lenne egy panaszmentes nap?

Panaszáradat, avagy te fested az ördögöt a falra?

Sok ember annyira hozzászokott már, hogy mindennap állandó panaszáradatban úszik, vagyis sodródik, hogy jóformán fel sem tűnik már, hogy a sablonos mondatok jó része a „rossz” dolgok fölötti panaszkodásról szól.

Ha esik: Jajj, már megint esik az eső!
Ha nem esik: Jajj, jó lenne, ha már esne egy kicsit az eső, mert olyan hőség van!

Az eső esik! Ennyi! A boldogtalanságodat nem az eső, hanem a hozzáállás okozza.

Figyeld meg egy teljesen átlagos napodat:
– Te mennyit panaszkodsz?
– Mennyi panasz vesz körül?
– Milyen az életed?
– Hogy érzed magad?
– Milyen az egészségi és lelki állapotod?

Gondoltad volna, hogy ezek mind-mind összefüggnek?

Andrew Matthews, híres boldogságkutató szerint az örök nyomorúság receptje:
1. Gondold ki, hogy a világnak milyennek kellene lennie.
2. Alkoss szabályokat arra, hogy az embereknek hogyan kellene viselkedniük.
3. Aztán, amikor a világ nem engedelmeskedik, akkor mérgelődj nagyokat!

Miért panaszkodunk?

Magyarországot sok veszteség érte, de mégis a magyarok szívósak, kitartóak és leleményesek. Mindig minden körülmények között megállják a helyüket, ha összefognak és hisznek magukban.

Az a magyar ember, aki panaszkodik, annak kevés a hite és alig van energiája, hogy változtasson az életén. Hogy tudja ezt a hiányt pótolni? Hát panaszkodással! Aki panaszkodik, arra figyelnek, és ebből nyeri energiát. Az embernek, mivel társas lény szüksége van arra, hogy valahová tartozzon: jelen esetben a negatív gondolkodásúak táborát gazdagítja, és mivel a sok ilyen embert lát maga körül, az biztonsággal tölti el, hogy ő sem lóg ki a sorból, azaz átlagos és normális.

Panaszkodik és így megfelel a társadalmi elvárásoknak, hiszen mindenben a jót látni és örülni, manapság deviáns dolog. A panaszkodás egyben kommunikációs játszma is, mely csupán az idő eltöltésére szolgál, megoldás nélkül. Gondoljunk csak arra, amikor a nénik beszélgetnek a betegváróban, és szinte túllicitálják egymás bajait.

A panaszkodó nem megoldást, hanem megértést vár! A panaszkodó tehát hadilábon áll az önszeretetével, az élet szeretetével, és így folyton másoktól vár megerősítést, önigazolást.Akár milyen furcsa is, ezek alapján elmondható, hogy a panaszkodásnak vannak előnyei. Semmit sem csinál az ember véletlenül, minden cselekedetednek célja van: előnyös helyzetbe hozni önmagát.

A panaszkodás, tehát egy olyan tanult viselkedésminta, amelyet az egyén más építőbb viselkedésminták ismeretének hiánya miatt végzi annak érdekében, hogy figyelmet, megértést, azaz szeretetet kapjon másoktól. Azonban vannak más módok is, arra, hogyan kedvezz önmagadnak.

Egy kis biológia

Az érzelmi előnyök mellet van még az embernek egy érdekes kis „doboza”, amelyben a szagláson kívül minden érzékszervünk által érzékelt inger beérkezik. Ez articularis aktiváló rendszer (RAS). Másodpercenként 11ezer ingert jut el az érzékszervekhez, ebből átlagosan 9 darab az, ami tudatosul, azaz az ingerek 0,008%-át fogjuk csak igazán fel. Vajon mit rögzít az agyad, amikor egész éjjel megy a tv, miközben te a kanapén alszol. A RAS választja ki, hogy az érzékelt ingerek közül, hogy melyik az a 9, amelyik tudatosul, és melyek azok, amik nem. Ennek segítségével tanulunk meg a nevünkre hallgatni, és emiatt van az is, hogy egy szakítás után szerelmes párokat látunk szinte mindenhol.

Ha panaszkodunk, és negatív dolgokkal vesszük magunkat körül, akkor azzal arra tanítjuk meg az agyunkat, hogy a rossz dolgokra akarunk figyelni, így a körülöttünk folyó akár jó dolgokról szó szerint tudomást sem veszünk.

A panaszkodás 10 negatív hatása és következménye

  • A panaszkodás energia és időpocsékolás

  • Ha az emberek el kezdenek körülötted pozitívabbá válni, akkor egy idő után el fogsz szigetelődni, mert senki nem lesz kíváncsi a negatív világfájdalmadra. Egyszerűen fárasztó leszel nekik, mert érzik, hogy lemeríted őket. Energiavámpír jelenség.

  • Önbeteljesítő jóslatként működik, azaz amit gondolsz, azzá válsz. Ha sokat panaszkodsz, szépen lassan, de biztosan ön és sorspusztító leszel és a vicc már szólhat is rólad: Mi van a hipochonder sírjára írva? – Na ugye, én megmondtam! 😀

  • Nem elég, hogy tele leszel önbeteljesítéssel, a panaszaidat mások is elképzelik, ezáltal még ők is „bevonzzák neked a bajt.”

  • Belesodródhatsz egy áldozat szerepbe, és ezáltal úgy fogod érezni, minden csak úgy történik veled és nem vagy felelős a saját életedért. Ezáltal folyamatos elégedetlenség, boldogtalanság lesz a jutalmad.

  • Érzékeid a negatív dolgokra lesznek kiélezve, így egy folyamatos negatív spirálba kerülhetsz: panasz→negatív esemény→panasz.

  • Természetes kommunikáció helyett játszmákba bonyolódsz, így leépülhetnek az emberi kapcsolataid.

  • Idő és energiarabló leszel, hiszen nem megoldást vársz másoktól, csak figyelmet és megértést. Ha nem adják mindezt meg, szenvedsz. Sőt akár átragasztod másokra a negatív érzelmeidet, és ezáltal másokat is rossz kedvűvé tehetsz.

  • A folyamatos panaszkodás tartós negatív érzelmi állapot eredményez, amely gyengíti az immunrendszert. 20 perc panaszkodás egyes kutatások szerint már idegsejteket pusztíthat.

  • A folytonos agyalás következtében (mi lesz, ha…; mi lett volna, ha…) szorongásszinted emelkedik, és fokozódnak a depresszív tünetek.

Hogyan hagyd abba a panaszkodást?

  • Kezdj el változtatni! Ne legyél magaddal türelmetlen! Az ABC-t sem egy nap alatt tanultad meg! Gyakorold a panaszmentességet először heti egy napban.

  • Az előbb leírtam a RAS működését. Tehát gyakorlatilag megtanítjuk az agyunkat, hogy mire figyeljen és mire ne. Ahol a figyelem, ott az életed! Figyelj oda a pozitív dolgokra, és vedd körül magadat minél több jó dologgal, és változni fog az életed! A sikeres ember is ennek a segítségével látja meg mindenben a lehetőséget, hiszen erre „programozza” az agyát, arra hogy a lehetőségeket akarja látni.

  • Ne csak beszélj, változtass: helyzetet, körülményt, ha nem megy, akkor látásmódot és nézőpontot! Te döntöd el, hogy mit hiszel el, gondolsz, érzel és cselekszel! Felelős vagy az életedért!

  • Tartsd magad távol a panasztól és a panaszkodóktól! Egyrészt fizikálisan, azaz ne menj panasszal teli közegbe, ha erre nincs módod, akkor mentálisan, azaz ne engedd be a tudatodba panaszt! Bárki, aki panaszkodik, annak mond, hogy a te világodban ez másképp van. A hozzáállásod rajtad múlik.

  • Tudom elcsépelt, mert mindenhol ezt hallod, de tényleg fontos, hogy tanulj meg hálásnak lenni!

  • Próbáld a dolgokat megérteni, majd elfogadni és elengedni a sérelmeket! Vannak tények, objektív, rajtunk kívül álló faktorok. Ezeket, ha elfogadod, ha nem, attól még vannak. Az egyik legboldogabb pillanatod az lesz, amikor megtalálod magadban a bátorságot, hogy elengedd azt, amin nem tudsz változtatni.

Legyen mostantól minden kedd: PANASZMENTES NAP

Miért érdemes csatlakoznod a kezdeményezéshez? Igazából jobb lesz mindenkinek, ha mi magunk abbahagyjuk a panaszkodást, nem?

Oszd meg ezt a cikket, indítsuk el együtt a láncot, hogy legalább egy héten egyszer ne panaszkodjunk, aztán reméljük, egyre többen rászoknak!
Figyeld magadat és biztass másokat!

Egy kis versikét is írtam:

Bal sors, akit régen tép,
Kesereg a sok magyar,
Követve a rossz szokást,
Szám több száz panaszt hadar.

Panaszkodom, sopánkodom,
Jajgatok és sírok,
Optimista hálalistát csak,
Keservesen írok.

Olvasok egy jó kis cikket,
Panaszmentes Nap-ról szól,
Azt ígéri panasz nélkül,
Leszek végre szuper jól.

Csatlakozom, változtatok,
Figyelem minden szavam,
Nézőpontom cserélgetem,
Képviseltetem magam.

Bal sors, akit régen tép,
Nem használom réges rég,
Így lettem én hálás, kedves,
Minden kedden panaszmentes.